Tűzoltóautó-ágy: nálunk bevált

Jézuskának sikerélménye van. Így karácsony után 2-3 héttel elmondhatjuk, az idei ajándékötlete bevált.

Persze ehhez tudni kell, mennyit agyaltunk és agyaltunk, hogy a 3 éves Marcink újra használja az ágyát. A szülői hálószobánk kezdett tömegszállássá válni. Ez az egész akkor kezdődött, amikor Peti két hónapon keresztül óránként ébredt, 8 órából 7-szer. Áááááááá....... Mély pont volt mindenkinek. Próbára tette mindannyiunk - egyébként igen csak nagy - türelmét. Nem részletezem a mellékhatásokat, csak annyit, hogy régen ilyen módszerrel vallatták az embereket, hát azt hiszem tényleg jó kínzási módszer. 

Szóval szépen lassan "beszivárogtatta" magát Peti az ágyunkba, aztán a kiságyával együtt javítottunk a  helyzeten. Ezzel szinte párhuzamosan Marci bátyónk is igényelte a közöttünk alvást, ami egyébként a hajnali órákban amúgy is jellemző volt. Egyébként nem vagyunk ellene az együtt alvásnak, olyannyira, hogy ha reggelig ketten vagyunk az ágyban már hiányérzetünk van. De azért az már túlzás, hogy 2 hónapon keresztül csak a nagy barna macinak tartsunk fenn egy ágyat. 

Eleinte próbálkoztunk finom fenyegetésekkel, hogy akkor elajándékozzuk az ágyat, vagy akkor Apa és Anya költözik be az ágyadba, stb.... Hát igen....Nem kell mondanom milyen eredménnyel jártunk :)

Azt viszont nem szerettük volna, ha az egész "ki hol alszik mizéria" testvérféltékenységbe váltson át: "Ha Ő is, akkor én is!"

Valahogy erőszakmentesen kellett ráébreszteni, hogy a saját ágyában a legjobb aludni.

És akkor jött a Jézuska mentőnek látszó ötlete. Varrjunk tűzoltóautó huzatot az ágyra! SZUPER!  Így hát megcsináltuk. SIKER :) 

Íme a hosszú felvezető után a tűzoltóautó-ágy és a büszke tulajdonosa:

Esti olvasás, hát persze, hogy a tűzoltókról. Kapott saját lámpát is.

Ha Marci óvodában, Peti is szívesen cincog benne

Durmolás

Bújócskázni és kuckózni sem utolsó benne

Ha hasonló cipőben járó anyuka hasonlóra adja a fejét, segítségképpen leírom a tapasztalatimat az elkészítésével kapcsolatban:

• mindenképpen keríts egy napra egy ügyes kezű segítséget, ekkora anyagmennyiséggel nehéz egy segítő kéz nélkül dolgozni. Köszi drága anyukám! Nélküled még mindig varrnám!
• mielőtt elkezdesz méricskélni, Apával beszéljétek meg, hogyan is lehet rögzíteni a sátort az ágyra: nálunk adta magát a falvédő léce. A többi lábhoz pedig karót kötöttünk, majd ehhez feszítettük a négy sarkot. Mi itt hibáztunk, hogy én hamarabb varrtam, és az ágy külső méreteit vettem alapul, utólag jöttünk rá, hogy a karokat nem pont az ágysarkokhoz célszerű kötni. a képeken látszik is, hogy a tető nem lett feszes emiatt. 
• a rögzítések miatt érdemes minél több tépőzárat belülre varrni, viszont az ajtóhoz feleslegesen varrtam, elég csak felhajtani a tetőre
• szélvédő ablaknak bevarrtam még valaminek a csomagolásából maradt átlátszó műanyagot. Ez elhagyható, elég macerás volt bevarrni, és nem is mutat annyira szépen, mint szerettem volna.
• a betűket  időhiány miatt csak ragasztottam, gyapjúfilcből mivel annak a széle nem bomlik. Így is mutatós, de varrva még szebb lenne. 
• az oldalablakot érdemes nagyra vágni, hogy ne legyen a gyereknek bezártság érzése, és nyáron se melegedjen nagyon alá.
• ahol nem a tűzoltóautó a kedvenc, szabadjára kell engedni a fantáziát!

Remélem, ha az oldalamra téved egy hasonló problémára gyógyírt kereső szülő, meglátja az ötletemben az erőszakmentes altatáshoz vezető utat :)

Jó éjszakát kis tűzoltók!